Kezdem unni, hogy már megint 3-kor ébredtem fel :P

Lefeküdtem 9 után, ébresztőt belőttem éjfélre, biztos, hogy be volt állítva, mert még ki is írta a telefon, hogy 2 óra x perc van addig.
3-kor megnéztem a telefont, az ébresztő már nem aktív, viszont nulla emlékképem van arról, hogy egyáltalán felébredtem éjfélkor (volt már rá példa, hogy kinyomtam és mivel nem másztam ki EGYBŐL az ágyból, visszaaludtam - de erre reggel emlékeztem).

Aztán mondom, faszom, ha már úgysem alszom, megnézem most a meccset.

Nyitom meg, takargatom a képernyőt a kezemmel, míg beállítom, hogy rejtse el a pontokat, stb.
Elrejti, megnyitom a meccsünket, ami - mielőtt átugrott 0:0-ra, mutatta, hogy 3:1
Aminek örülök, meg de jó, benn vagyunk a PO-ban, de így nézni..

Hogy miért nem szeretek az eredmény tudatában meccset nézni?
Ezt a mostanit elkezdtem mondjuk attól függetlenül is, csak pl most tartok ott, hogy a faszom a Ristolainen kinyírta Guentzelt és 5 percet kapott érte.

Amikor élőben nézed a meccset, ilyenkor kezdesz el izgulni, hogy major, de jó, és nyilván arra számítasz, hogy mivel major, majd 3-at vágunk nekik.
De mivel tudom, hogy összesen vágtunk 3-at egész meccsen...

Egy 5 perces PP-t úgy végignézni, hogy tudod, hogy esély sincs rá, hogy megszórjátok őket...
Nekem ne mondja senki, hogy nem sokkal kevésbé élvezetes, mint full élőben.